Felfedezés a magyar boszorkányok világában
A legújabb kötet, a „Magyar Boszorkánykönyv – Maleficiarum Hungaricum”, széleskörű betekintést nyújt a boszorkányok és rontás mítoszaiba Magyarország népmeséiben. A könyv a Bestiarium Hungaricum folytatása, amelyet neves néprajzkutatók, Magyar Zoltán, Németh Gyula és P. Szathmáry István állítottak össze, megőrzi a helyi dialektusokat és hiedelemszövegeket, így élethűen reprezentálja a Kárpát-medence folklórját.
A boszorkányok múltja és régi hiedelmek
Érdekes, hogy a korai magyar népmesékben a boszorkányok szerepe sokkal árnyaltabb volt, mint ahogy a történelem azóta megformálta a képet. Az első írásos említéskor, 1551-ben, a „boszorkány” szó már létezett, ám a középkori jogi kultúrában még két kategóriát különböztettek meg: a strigákat, akik a pogány vallások papnői lehettek, és a „maleficusokat”, akik az ördöggel cimborálók voltak.
Az új kötet szerkezete
A kötet struktúrája jól átgondolt, minden fejezet első fele a tudományos és szakirodalmi hivatkozások mellett közérthető ismereteket közvetít. A második részt helyi mesék és hiedelemtémák követik, bemutatva a hiedelmek sokszínűségét vidék szerint. Szó esik a boszorkányok szokásairól, és a velük kapcsolatos hiedelmek gazdag tárházáról, beleértve az elboszorkányosodott tündéreket, akik ellenállhatatlanul vonzzák a figyelmet.
Boszorkányok és a nemzetközi kölcsönhatások
A kötet külön erénye, hogy nemcsak a magyar, hanem a környező nemzetiségek folklórját is beemeli, ezáltal szélesebb perspektívát ad a boszorkányok és hasonló hiedelmek megértéséhez. Így például a Kárpát-medencei folklór különböző elemei interakcióba lépnek a nemzetközi mesevilággal, beleértve a Grimm-fivérek meséit is.
Boszorkányok a modern kultúrában
A kötet különböző hiedelmeket és történeteket idéz fel, köztük olyanokat, amelyek a Trónok harca univerzumban is megjelennek. A boszorkány, mint a Sárkányok Anyja, küzdelemre kényszeríti a mesehősöket, hogy visszaszerezzék, ami elveszett.
Kivételes szemelvények
A könyvből pillantást nyerhetünk a boszorkányok korabeli megítélésére: „Mingyá’ visznek is egy jó hegyes karót, az asszonynak beléüti a szivibe.” E hiedelem az elrettentő boszorkánymítosz egyik változata, amely megerősíti, hogy a boszorkányok iránti félelem nemcsak folklór; társadalmi reflektálás is.
Az új kötet tehát nem csupán a magyar folklór gazdagításához járul hozzá, hanem a boszorkánymítoszok univerzális vonatkozásaira is fényt derít, megédesítve őseink történeteit, ahogyan a néprajzi kutatások új fényt vetnek a múltunkra.
Magyar Zoltán – Németh Gyula – P. Szathmáry István: Magyar Boszorkánykönyv, 2025, Cser Kft.
Forrás: mandiner.hu/kultura/2025/12/boszorkany-egessuk-meg-nepmese-tronok-harca-magyar
