Brüsszelben új eljárást találtak a vétó megkerülésére
Tarasz Kacska, Ukrajna EU-csatlakozásért felelős miniszterelnök-helyettese nyíltan bejelentette, hogy a lviv-i uniós csúcs után a magyar vétó már nem fogja megakadályozni a csatlakozási folyamatot. Az Európai Unió egy olyan eljárást dolgozott ki, amely a magyar kormány ellenállása ellenére is előre viszi a tárgyalásokat. Az intézkedés lényege, hogy a vétó, bár hivatalosan megmarad, valójában nem blokkolja a folyamatot.
A vétó hatása: a formális akadályok áthidalása
Kacska megjegyezte, hogy hónapok szorgos munkájának eredményeként sikerült megtalálni a megoldást arra, hogyan lehetünk túl a vétón. Az Európai Tanács döntésének megfelelően a jövőképük nem levélben, hanem szóbeli tájékoztatás révén kommunikálja Ukrajna felé azokat a benchmarkokat, amelyek alapján a tárgyalási fejezetek nyithatók és zárhatók. Ezt a folyamatot „lviv-i formátumnak” nevezte el.
Ukrajna EU-csatlakozása folyamatosan halad
Kacska hangsúlyozta, hogy a szóbeli tájékoztatás következményei teljes mértékben megegyeznek azzal, mintha a tárgyalási klaszterek hivatalosan megnyíltak volna. Ezáltal Ukrajna megkezdi a szükséges feladatok végrehajtását, míg az Európai Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az előrehaladást. Ráadásul a lviv-i megközelítés már három klaszternél működik, és az EU további esetekben is előkészíti ezt az eljárást.
Magyarország vétója: új kihívások és lehetőségek
Bár Magyarország vétójának szerepe a jövőben is visszatérhet, jelenleg a magyar kormány értesítései nem gátolják a bürokratikus előrehaladást. Kacska hangsúlyozta, hogy a vétók jelentősége akkor kerülhet újra a középpontba, amikor a tárgyalási fejezetek formális megnyitásáról és zárásáról döntenek. Ekkor Ukrajna Ahmadja, hogy már teljesítheti a követelmények nagy részét, ezzel politikai nyomást gyakorolva a többi tagállamra.
Politikai üzenet a lviv-i találkozón
A lviv-i uniós csúcson azt a politikai üzenetet közvetítették, hogy Ukrajna 2026-ban átfogó jogszabályi változtatásokat kénytelen végrehajtani a korrupcióellenes és jogállamisági követelmények érdekében. Marta Kos bővítési biztos és Tarasz Kacska közösen hangsúlyozták, hogy a kérdés nem az, hogy Ukrajna tag lesz-e, hanem az időpontja.
Összességében Kacska szavai világosan mutatják, hogy Ukrajna EU-csatlakozási folyamata immár nem egyhangú döntéseken múlik az uniós működés szintjén, mivel Brüsszel tudatosan alakította ki a jogi kereteket, amelyek mellett a magyar vétójog formálisan megmarad, de a gyakorlatban nem képes gátat vetni a csatlakozási folyamatnak.
Forrás: mandiner.hu/kulfold/2025/12/ukrajna-eu-csatlakozas-magyar-veto-brusszel
