Az ukrán helyzet a háború alatt folyamatosan változik, és a legfrissebb elemzések szerint egyre több ukrán állampolgár hajlandó elfogadni Oroszország követeléseit, ha megbízható biztonsági garanciákat kapnak. Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója, Jevhen Holovaha, a Szabadság Rádiónak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az emberek elvi szinten támogatják a háborús védelmet, de személyes kockázatai miatt sokan tartanak a mozgósítástól.
„A helyzet ambivalens: szeretnénk, hogy az ország védelmet nyerjen, de nem akarjuk, hogy a hozzátartozóink is veszélybe kerüljenek” – mondta Holovaha. Megjegyezte, hogy a mozgósítási rendszer átláthatóságának hiánya nagyban hozzájárul a társadalmi feszültségekhez és a félelemhez. Az elit példamutatása és a világosan definiált mozgósítási program kulcsfontosságú lenne a helyzet javítása érdekében.
Holovaha szerint a legfrissebb adatok alapján az ukránok egyre inkább hajlanak arra, hogy a háborút befagyasztják, azonban területi engedményekkel nem kívánnak élni. „A legújabb felmérések szerint csupán 18% fogadná el Oroszország feltételeit a békét illetően, míg ez az arány 2022-ben mindössze 4% volt” – tette hozzá a szociológus. A számok azt mutatják, hogy a háború elhúzódása miatt sokak motivációja a fáradtság és a kilátástalan helyzetből fakad.
Az ukránok győzelmi elképzelései is jelentős változáson mentek keresztül a konfliktus alatt. Holovaha emlékeztetett arra, hogy 2022-ben a győzelem a 1991-es határok visszaállítását jelentette, míg mára a győzelem fogalma a független és európai orientációjú állam megőrzésére összpontosít. „Még ha a demarkációs vonalon állunk is meg, de megmaradunk független államnak, az már győzelem” – összegzett Holovaha.
A mozgósítás továbbra is egy érzékeny téma, és a szociológus rámutatott, hogy az ukrán társadalom rendkívül aktív maradt a hatalom ellenőrzésében még háborús időkben is, a híres „kartonlapos tüntetések” révén, amelyek a kormány politikai lépéseire reagáltak. Az emberek akarata tehát megváltozott, és nem hajlandók minden befolyási eszközüket átadni a hatalomnak.
Mindezek fényében a jövőbeli döntések nemcsak a háborús stratégiát, hanem Ukrajna geopolitikai jövőjét is meghatározhatják, és új kihívások elé állítják a politikai elitet és a társadalmat is.
