Döbbenetes számok a háború gazdasági hatásairól
Regős Gábor közgazdász a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a magyar gazdaság már megélt egy jelentős növekedési többletet, amely az orosz-ukrán háború miatt 8,6 százalékkal csökkent. Az elemzés szerint, amennyiben a külső konjunktúra nem áll helyre, a magyar GDP 2026-ban már nem képes 2-3 százaléknál nagyobb bővülést elérni.
A háború, az energiahordozók áremelkedése és a pénzhiány a beruházások visszaesését eredményezi, ami komoly gondokat okoz a gazdaság szerkezetében. A nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton, a gyenge külső keresletet és a német járműipar válságát emelte ki, amelyek hozzájárultak a gazdasági stagnáláshoz. Az elemzők szerint a magyar gazdaság különösen sebezhető, mivel export orientáltsága miatt több mint 80%-ban külföldi keresletektől függ.
Az energiaárak hatása a gazdaságra
Az emelkedő energia- és kamatkiadások nemcsak a költségvetés helyzetét rontják, hanem a magyar gazdaság versenyképességét is. Regős Gábor figyelmeztetett, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a munkanélküliség és a kihasználatlan kapacitások növekedése is jelezheti a rendszerváltás előtti időket. Ez a helyzet bonyolultabbá válik az uniós források visszatartása miatt, amely szintén a háborúnak lesz köszönhető, még ha nem közvetlenül kapcsolódik is a konfliktushoz.
Pozitívumok a válságban
Ugyanakkor, Regős kiemelte, hogy a magyar gazdaság válságállóbbá vált az elmúlt évek során. A korábbi válságokkal ellentétben most nem kellett az IMF-hez fordulni hitelért, és a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka 56,8 milliárd euróra emelkedett, ami csökkenti a gazdaság sérülékenységét. A forint relatív erősödése is egy új fejlemény, amely a jegybank szigorúbb kamatpolitikájának köszönhetően alakult ki. A szakértő szerint így fokozatosan helyreáll a bizalom a magyar valutában, ami kedvező jel a jövőre nézve.
Jövőbeli kilátások
Összességében a gazdasági elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a külső környezet romlása és a háború hatásai továbbra is kihívások elé állítják Magyarországot. Az eddigi fejlődés és a stabil pénzügyi környezet az alapja lehet a jövőbeli bővülésnek, de ehhez elengedhetetlen a külső konjunktúra helyreállása és a belső gazdasági struktúrák megerősítése.
