Nem minden az, aminek látszik: Miskolc, Eger és a statisztikai „játékok” világa
Sebestyén Géza ismét éles kritikát fogalmazott meg a délkeleti szomszédunk, Románia fejlettségi mutatóit illetően: a közgazdász egy térképet elemzett, amely bámulatos gazdasági előrelépésként festi le Romániát. Azonban, ha a valóság és a statisztika szürreális találkozását jelenthetné ez a térkép, vajon tényleg ennyire fejlettek lennének a román települések?
Sebestyén ironikusan jegyezte meg, hogy ha ezek az adatok hitelesek lennének, a magyar vidék minden lakójának ámulnia kellene az erdélyi régió pompáján. Ez az összevetés, különösképpen Miskolc és Eger szempontjából kiváltképp figyelemre méltó, hiszen mindkettő olyan terület, amely számos infrastrukturális és kulturális fejlődési pontot mutat fel.
A kékek dominanciája: statisztikai ábrák vagy torz felfogás?
Sebestyén Géza térképének elemzéséből kiderül, hogy a dél-romániai régiók élénk, kék színei arra utalnak, hogy gazdagságuk eléri vagy meghaladja a magyar vidéki régiók szintjét. Egyértelműen tisztázni kívánta: ezek se nem számok, se nem faktumok, sokkal inkább egy buborék, amely kipukkanásra kész. Bárki számára, aki Miskolcról vagy Egerről érkezik egy véletlenszerű román településre, ez az „előrelépés” egyszerűen mosolygásra késztető abszurditás lenne – állította a közgazdász.
Az egész narratíva alján a vásárlóerő-paritás mutatóinak használata áll, de vajon miért dominálnak ennyire hangsúlyosan ezek a mérőszámok a régiók összehasonlításában? A kérdés inkább az, hogy ki nyer az effajta manipulációból, és kik azok, akik elveszítik a valós kép kibontásának lehetőségét.
A valós és az elméleti jövedelmek közötti szakadék
Egyes szakértők szerint, noha néhány évnyi növekedési szakasz rövid távon kecsegtető adatokat mutathat, ezek semmi esetre sem képesek eltüntetni egy régió több évtizedes hátrányát. A vagyoni helyzetben való felzárkózás egy hosszú és lassú folyamat eredménye, amely nem pótolható egyszerű statisztikai optikai trükkökkel. Éppen ezért Sebestyén kijelentése, hogy sokkal inkább élné mindennapjait Eger vagy Miskolc környékén, mint egy véletlenszerű román vidéki faluban, mélyebb kérdéseket vet fel arról, hogy a statisztikai illúziók mögött milyen valóság húzódik meg.
Románia: helyben vagy mégis eltévedve?
A szomszédos ország esetében gyakran felmerül a narratíva, miszerint „felzárkózásban” van – de az elmúlt 150 év tapasztalatai vajon valóban alátámasztják ezt? A történelem tanulságai szerint a román gazdasági élet ciklikusan inkább kitűnő tervek és összeomló valóságok sorozata. Mintha egy taposómalomban próbálnának haladni, de közben csak ugyanoda térnek vissza.
Ez a kékbe burkolt illúzió talán messzebbre próbál mutatni, mint ameddig valaha is elérhetne. Azok, akik jobban elmélyülnek a statisztikai adatok elemzésében, azonnal észreveszik a hibákat és a félinformációkat. A kérdés továbbra is nyitott: mi szükség van az efféle délibábok fenntartására, és kinek az érdekeit szolgálják ezek a torz reflexiók?
