Az Európai Bizottság újabb lépései Magyarország ellen
2025. december 11-én az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben arra hivatkozik, hogy Magyarország nem tette meg a szükséges lépéseket, hogy megakadályozza a Mol-csoport egyes uniós tagállamok közötti, tiltott választottbírósági eljárásait. A bizottság álláspontja szerint ezek a lépések a részben állami tulajdonú Mol-csoport által elkövetett jogsértésekhez kapcsolódnak, ütközve az Energia Charta Egyezmény 26. cikkével.
A Bizottság kifejtette, hogy a Mol már korábban is próbálta érvényesíteni az EU-n belüli választottbírósági ítéleteket, ami közvetlenül sérti a közelmúltbeli Európai Bírósági határozatokat, például a 2021-es Komstroy-ügyet, amely kimondta, hogy az EU-n belüli választottbírósági klauzulák érvénytelenek. Az ügy jelentősége abban rejlik, hogy Magyarország álláspontja ellentmondásosnak tűnik, mivel a magyar kormány nem lépett fel ezekkel a jogsértőnek ítélt lépésekkel szemben, nem támogatja az Energia Charta Egyezményt, sőt elutasítja annak hivatalos értelmezését.
Kötelezettségszegési eljárás folytatása
Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére a válaszadásra. Ha a Bizottság nem találja kielégítőnek a választ, akkor indoklással ellátott véleményt bocsát ki, ami után az ügy akár az Európai Bíróság elé is kerülhet. Az Európai Bizottság nemcsak ezzel az üggyel foglalkozik, hanem egy másik eljárás keretein belül Magyarországgal szemben, amelyet diszkriminatív árréskorlátozások miatt kezdeményeztek az élelmiszer- és drogérialáncok tekintetében.
Orbán Viktor személyes beavatkozása
Miközben a fenti ügyek zajlanak, Orbán Viktor a közelmúltban a közvélemény figyelmét egy másik, a hírességeket érintő ügybe is bevonta. A miniszterelnök személyesen állt a védelmükre, ami újabb nagy visszhangot keltett az ország politikai életében.
A helyzet fokozódása
Az Európai Bizottság lépései tovább növelhetik a feszültséget Magyarország és Brüsszel között, ahol a bizottság álláspontja szerint ez az ügyek jogi keretein belül nem csupán jogsértéseket, hanem a közpolitikai kapcsolatok mélyebb válságát is jelzi.
Az eljárás további következményei is lehetnek, ha a magyar kormány nem reagál megfelelően. Ezért a bizottság figyelme fokozottan Magyarország felé irányul, ami akár politikai következményekkel is járhat, ha a helyzet tovább bonyolódik.
