Szijjártó Péter a háború finanszírozásáról
2026. február 25-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten tartott beszédet, amelyben rámutatott, hogy Ukrajna az elmúlt négy év során háromszor annyi európai uniós támogatást kapott, mint Magyarország a tagsága alatt, amely immár huszonkét éve tart. A miniszter szerint ez a tény világosan mutatja, hogy Brüsszel prioritásai megkérdőjelezhetőek, hiszen az uniós források egy „megnyerhetetlen, reménytelen háború” finanszírozására fordítódnak.
Szijjártó Péter jelezte, hogy az EU 193 milliárd eurót, vagyis körülbelül 73 ezer milliárd forintot adott Ukrajnának a háború kitörése óta. Ezzel szemben Magyarország az uniós csatlakozás óta egyenesen hátrányos helyzetben van, mivel a támogatások terén ezek az összegek messze elmaradnak az ukrán juttatásoktól.
A külügyminiszter kifejtette, hogy jelenleg 90 milliárd eurós hadikölcsönről tárgyalnak, amelynek finanszírozása erősen kétséges. Kérdéseket tett fel arról, hogyan fogja Ukrajna visszafizetni ezt az összeget, miközben az ország gazdasági helyzete is rendkívül instabil.
Szijjártó ezután leszögezte, hogy az EU tervezett következő hétéves költségvetése is a problémákra utal, hiszen 360 milliárd eurót kívánnak biztosítani Ukrajnának 2028-tól 2034-ig. A miniszter figyelmeztetett arra a komoly kockázatra, hogy ez az összeg az uniós tagállamok gazdaságát fogja eladósítani, miközben a kohéziós forrásokat is megcsapolnák a háború finanszírozása érdekében.
„Ez számunkra elfogadhatatlan” – hangsúlyozta a külügyminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a brüsszeli vezetés a katonai szövetség szerepének előtérbe helyezésével veszélyezteti a tagállamok szuverenitását.
„A háború folytatása súlyos következményekkel járna a magyar népre nézve, ezért a magyar kormány határozottan elutasítja, hogy Magyarország bármilyen formában részt vegyen ebben a konfliktusban” – tette hozzá Szijjártó. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország nemcsak ki akar maradni a háborúból, hanem meg kívánja őrizni saját békéjét és biztonságát, valamint a magyar emberek pénzét a magyar gazdaság fejlesztésére szeretné fordítani.
Az EU bővítésével kapcsolatban is kifejtette véleményét, miszerint Ukrajna tagként nemcsak a háborút hozná magával, hanem a gazdasági instabilitását is. Rámutatott arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak lábbal tiprása, illetve a kényszersorozás gyakorlata a mostani helyzetet még súlyosabbá tenné.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy amíg szuverén magyar kormány létezik, addig a kormány nem csak nemet mond Brüsszel nyomására, hanem elkötelezett amellett is, hogy megvédje a magyar emberek érdekeit a háborúval kapcsolatban.
