RITKA ÉS VÉGZETES: A LEGHALÁLOSABB VÍRUSOK TOPLISTÁJA
2026. március 3-án egy friss összeállítás jelent meg a világ legveszélyesebb vírusairól, amely a halálozási arány alapján rangsorolja őket. Az adatok azt mutatják, hogy a legfélelmetesebb vírusok között nemcsak a gyakran előforduló, de alacsony halálozási arányú kórokozók is megtalálhatók, hanem olyan ritka vírusok is, melyek rendkívül magas halálozási rátával bírnak.
A lista élén a veszettség áll, amely a megjelenése után közel 100% halálozási arányt mutat. Évente hozzávetőleg 59 ezer ember hal bele Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A betegség főleg kutyák nyálával terjed, és habár létezik ellene oltás, az ehhez való hozzáférés korlátozott lehet, ami évente számos áldozatot követel.
Fokozott Halálozási Aránnyal Rendelkező Vírusok
A második helyen a herpesz B- és a Lujo-vírus található, mindkettő 80%-os halálozási rátával. A herpesz B vírus csupán 21 ismert esettel rendelkezik, míg a Lujo-vírusnak mindössze négy halálos áldozata van eddig. A Nipah-vírus eddig körülbelül 600 halálesetet okozott, míg a Hendra-vírus 57%-os halálozási arány mellett mindössze 4 ismert esettel bír.
Halálozási Arány a 50% Környékén
Az Ebola, a Marburg és a H5N1 madárinfluenza vírusok is szerepelnek azok között, amelyek halálozási rátája körülbelül 50%. Az Ebola több mint 15 ezer halálesetet okozott, különösen a 2014–2016 között lezajlott nyugat-afrikai járvány során. A Marburg-vírus 470 halálesetért felel, míg a H5N1 madárinfluenza körülbelül 477 emberi fertőzést dokumentált.
Fertőzés és Terjedés
A CCHF, vagyis a krími-kongói vérzéses láz, halálozási aránya 10-40% között mozog, évente körülbelül 1000-2000 halálos áldozatot követelve, főként Eurázsiában és Afrikában, ahol kullancsok és haszonállatok révén terjed. Az MERS-CoV is szerepel a csúcslistán, 36%-os halálozási arányával eddig 959 ember halálát okozta, első ismert előfordulása 2012-ben történt Szaúd-Arábiában, ahol tevék terjesztették a vírust.
Globális Egészségbiztonság Kockázatai
A rangsor fontos tanulsága, hogy a halálos vírusok többsége állati eredetű, ami különösen aggasztó a globális egészségbiztonság szempontjából. A „spillover” jelenség, amely amikor egy kórokozó állatról emberre terjed, a közegészségügyi kihívások középpontjában áll.
Összegzés
Egyre világosabbá válik, hogy a vírusfertőzések száma és halálozási arányuk nem feltétlenül fordított arányban állnak egymással. Míg egyes vírusok tömegesen fertőznek meg embereket, mások ritkábbak, de rendkívül halálosak, és így különböző közegészségügyi kihívások elé állítanak bennünket.
