Űrutazás és az egészségügy jövője: a HUNOR-program tanulságai
Az űrutazás magával hozza az emberi szervezetre gyakorolt hatások új dimenzióját. Schlégl Ádám, a HUNOR Magyar Űrhajós Program orvosbiológiai kutatója beszél az űrutazás következményeiről, a programban végzett kísérletekről, és arról, hogy ezek hogyan formálják a földi egészségügyet.
Az emberek a súlytalanság állapotában tapasztalják meg, hogy a gravitáció hiánya drámaian befolyásolja a testüket. Az első pillanattól kezdve, amikor az űrhajósok elhagyják a Földet, számtalan változás indul be a szervezetükben: a vérkeringés, a testtartás és a belső érzékelés mind jelentős átalakuláson megy át. Ilyenkor a szívnek például máshogy kell működnie, hiszen megszűnik a gravitációs hatás, amely eddig folyamatosan tartotta a vér mozgását.
Schlégl kiemelte, hogy az amerikai Axiom-4 küldetés során 60 orvosbiológiai kísérletből 25-öt Kapu Tibor végzett el. Az egyik legérdekesebb kísérlet a szegedi DNA-REPAIR, mely során transzgenikus muslicákkal vizsgálták a DNS-javító enzimek túltermelésének hatását a sugárzás okozta károsodások mellőzésére. Ez a kutatás nemcsak az űrhajósok, hanem a földi sugárzásnak kitett munkavállalók egészségét is védi.
Szintén figyelemre méltó a SpinSplit Kft., a Semmelweis Egyetem és a BME közös kutatása, amely egy új gyógyszerformát tesztelt: egy nanoszálas, szilárd megoldást, amely a jövőben szemcseppeket is kiválthat. Ez különösen fontos, mivel a súlytalanság miatt a hagyományos szemcsepp használata rendkívül nehézkes az űrben.
Az űrkutatás tehát nemcsak a tudomány határait feszegeti, hanem olyan innovatív megoldásokat is szül, melyek a földi egészségügyben is felhasználhatók. Schlégl szerint az űrben kezelt betegségek, mint például a SANS (akár látásromlás) problémái arra kényszerítik a kutatókat, hogy automata diagnosztikai eszközöket fejlesszenek ki, amelyek önállóan képesek kezelni a problémákat. Ez a technológia idővel a Földön is megjelenhet és javíthatja a globális egészségügyi ellátást.
Ugyanakkor az űrutazás fizikai következményeit nem szabad alábecsülni. A kutatások azt mutatják, hogy az űrben töltött idő alatt az űrhajósok izomtömege csökkenhet, sőt a szívizom is jelentős veszteséget szenvedhet el, ha az asztronauták nem tartják magukat rigurozusan a gyakorolt edzésekhez és diétához. Az űrben való rehabilitáció során a testnek kétszer annyi időre van szüksége, mint amennyit az űrben töltöttek, hogy helyreálljon.
A HUNOR-program tehát nemcsak a magyar űrkutatás jövőjére van hatással, hanem a földi egészségügy fejlődésére is. Az űrkutatás továbbra is kulcsszereplő marad abban, hogy új ismereteket és technológiai innovációkat kínáljon, amelyek a jövő egészségügyi rendszereit formálják.
Forrás: mandiner.hu/belfold/2025/11/egeszsegugy-fejlodes-urkutatas
