A Tisza Párt új kihívása: Szijjártó Péter reakciója
2026. január 20-án Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter, erőteljes kritikát fogalmazott meg a Tisza Párt alelnöke, Kapitány István kijelentéseivel kapcsolatban. Szijjártó szerint a Brüsszelből érkező nyomás nyilvánvaló célja, hogy Magyarországot megfosztja az olcsó orosz kőolaj és földgázforrástól, ami súlyosan veszélyeztetné a magyar családok megélhetését és a gazdaság stabilitását.
Kapitány István, aki korábban a Shell globális alelnöke volt, az ATV-n adott interjúban arról beszélt, hogy Magyarország megoldást kell találjon arra, hogy különböző energiaportokból biztosítson ellátást. Szijjártó szerint azonban, ha a leválás valóban megtörténik, az energiaárak drámai emelkedése nemcsak a családok rezsijére, hanem a munkahelyekre is súlyos hatással lenne.
Kapitány István álláspontja és válasz Szijjártóra
Kapitány István az interjúban hangsúlyozta, hogy Magyarországnak számos más forrást is figyelembe kell venni energiaszállítói lehetőségei között. „Nyilvánvaló, hogy a különböző forrásokból történő beszerzés lehetőségei adottak, de a kérdés az, hogy technikailag hogyan oldható ez meg” – fejtette ki. Szijjártó azonban megerősítette, hogy a magyar állam számára az orosz energiahordozók biztosítják a legversenyképesebb árakat, amely lehetővé teszi, hogy a családok számára a legalacsonyabb rezsiszámlát biztosítsa Európában.
A gazdasági következmények és a közvélemény
Szijjártó Péter figyelmeztetett, hogy ha Magyarország kénytelen lenne lemondani az orosz energiárakról, az a rezsiköltségeket jelentősen megemelné. Az államtitkár hozzátette, hogy ez a magyar gazdaság számára is mélyütést jelentene, hiszen a munkahelyek és a gyárak működése is veszélybe kerülne.
Több kommentelő a közös médiafelületeken kifejezte aggodalmát a Tisza Párt és Kapitány István energiapolitikájával kapcsolatban. A közelgő választásokra való tekintettel a közvélemény-kutatások alapján megállapítható, hogy a Fidesznek és a Tisza pártnak is keményen meg kell harcolnia a választók támogatásáért, miközben a társadalmi feszültségek és gazdasági körülmények folyamatosan változnak. A jövőbeni politikai táj kétségtelenül nagymértékben függ az energiapolitika alakulásától és a nemzetközi kapcsolatok irányától.
