Karácsony Gergely költségvetési álma: A valóságtól való elszakadás
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a 2026-os költségvetés tervezetének bemutatásakor meglepő kijelentéseket tett. A tervezet létrehozásának alapját egy fiktív önkormányzati finanszírozási struktúra képezte, amelynek számai semmiféle valós alapot nem tükröznek. Míg a tervezetben a főváros jövő évi bevételeként 532 milliárd forint szerepel, a költségvetésbe egy, a valóságban nem létező 63,9 milliárd forintos bevételt is becsúsztattak „nettó befizetővé válás elkerülését célzó állami támogatás” néven.
A Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a főpolgármester az előterjesztés előszavában kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Budapest nem biztos, hogy képes lesz lezárni a következő év pénzügyi zárását. A költségvetési dokumentum célja, hogy a 2025-ös pénzügyi évet egy olyan kontextussal illessze össze, ami valójában nem létezik. Ezen felül a költségvetés 403 forintos euróárfolyammal számolt, ami teljesen irreális helyzetet teremtett.
A tét nagysága és a jövőbeli félelmek
A fővárosi önkormányzat kiadási oldalán a „szolidaritás hozzájárulás” több mint harmincmilliárdos tételként is megjelenik, azonban a bíróság megállapította, hogy az államnak nem szükséges visszafizetnie a 2023-ban vagy 2024-ben beszedett szolidaritási adó egyes részleteit. Így az idei 50 milliárdos hiány mellett a következő év költségvetését 60 milliárd forintos lyukkal tervezték meg, ami a tényleges helyzethez képest abszolút tarthatatlan.
Karácsony Gergely a költségvetést egy reform megvalósítása alapján alkotta meg, amely a valóságban még a tervezési szakaszban sincs. E hókuszpókusz a főpolgármester által hangoztatott új esély koncepcióját figyelembe véve is elképesztő, hiszen a hatalmas tervezett hiányok és a fiktív számok kombinációja azt mutatja, hogy a városvezetés nem ismeri el a piaci és költségvetési realitásokat.
Következmények és cselekvések
Ez a költségvetés nem csak elméleti szinten kelt aggodalmat, hanem valós következményekkel is járhat a főváros és lakói számára. A tervezett hiány alakulása és a fiktív számok beleírása nem csupán újabb politikai pofonokat ígér, hanem a budapestiek mindennapi életét is hátrányosan érintheti. Gondatlan gazdálkodás, a pénzügyek elbagatellizálása és a valóságtól való eltávolodás nem vezethet jóra: a főváros jövője azon múlik, hogy a vezetés képes-e szembenézni a valósággal, és nem hitegeti a lakosságot álmokkal.
Ahogy a cikkben megfogalmazódik, a következő évek piaci helyzete súlyosan érintheti Budapest fejlődését. A helyi hatalom felelőssége, hogy valódi és fenntartható megoldásokat keressen, ne pedig illúziókra építsen, amelyek idővel elkerülhetetlenül kudarcra vannak ítélve.
