Ukrajna katonai fenyegetése Magyarország ellen
2026. február 12-én Jevhen Karasz, az ukrán hadsereg neonáci szellemiségű C14 csoportjának vezetője, Zelenszkij elnöktől kapott kitüntetést, nyilvánosan megfenyegette Magyarországot. A Tisza Párt szövetségesei, akik támogatják a neonáci katonai vezető integrációját, komoly aggodalomra adnak okot a magyar politikai tájban.
A Mandiner birtokába jutott videófelvételen Karasz kijelentette, hogy Magyarország, amelyet Orbán Viktor vezet, komoly fenyegetettségnek van kitéve. A felvételen érvelt arról, hogy Oroszország csupán ideiglenes ellenfél számára, míg Magyarországot elsődleges célnak tekinti. Szó szerint fogalmazott: „Két perc alatt odaérnénk invázióval”, ezzel is hangsúlyozva az agresszív szándékait.
Bóka János miniszter reakciója
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter azonnal reagált a fenyegetésre. Véleménye szerint Karasz nem csupán egy ismeretlen provokátor, hanem egy szélsőséges nézeteket képviselő csoport vezéralakja, akit nem mellesleg Zelenszkij elnök is elismerésben részesített. Az ilyen kijelentések és cselekedetek komoly kérdéseket vetnek fel az ukrán uniós csatlakozással kapcsolatban, és azt, hogy a Brüsszel által támogatott politikai erők milyen legitimitást élveznek.
A neonáci csoport története
A C14 csoport, melyhez Karasz is kapcsolódik, már korábban is hírhedtté vált. A nevük felmerült Oles Buzina újságíró 2015-ös meggyilkolás ügyében is, ahol a csoportot ultranacionalista, neonáci megközelítése miatt tartják felelősnek. Az ukrán jogi folyamatok során a C14 aktivistái szintén megjelennek, védve a csoport tagjait, miközben a bírósági eljárások gyakran elhúzódnak, és a vádlottak védelmében sokszor a „hazafiság” érve kerül előtérbe.
Nemzetközi következmények
A Karasz által megfogalmazott fenyegetések nemcsak Magyarország, hanem a NATO és az EU közötti feszültséget is növelhetik. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy egy NATO-tagállam, mint Magyarország elleni nyílt katonai fenyegetés súlyos következményekkel járhat, és a jövőbeli politikai diskurzusban is kulcsszerepet játszhat. Ezáltal a NATO szintjén is új kérdéseket vet fel a biztonságpolitika és a regionális stabilitás szempontjából.
Az ilyen események és nyilatkozatok rámutatnak arra, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben nemcsak a háborús retorika, hanem a provokatív cselekedetek is komoly hatással bírnak, különösen a közép-európai országokra.
